magazin fejléc
Olvasd magazinunk online változatát!

A szájhigiénéről, a szájüregi daganatokról

Magazinok

valami

Magazinunkban nem először adunk teret rövid, egészségügyi vonatkozású írásnak, egyebek mellett közöltünk már cikket a dohányzásról, az allergiáról, légzőgyakorlatokról, a fürdőterápiáról. Ezúttal a címben jelzett tárgykörből merítünk.


Ismeretes, hogy a fogak, a szájüreg, a szájnyálkahártya vizsgálata elsődlegesen a fogorvos feladata, viszont sajnálatos tény, hogy a lakosságnak több mint a fele nem jár rendszeresen ellenőrzésre. És sajnos sokan elhanyagolják a megfelelő szájhigiénét, a fogmosást, a szájápolást is. Pedig az utóbbiakkal sokat tehetünk az egészségünk megőrzéséért.


Az ajak, a szájüreg és a garat rosszindulatú daganatainak (szájrák) a morbiditása, mortalitása napjainkban is rohamosan nő.


A morbiditás, azaz a hajlam valamilyen betegségre kifejezhető egy jelzőszámmal, amely megmutatja, hogy meghatározott számú /általában százezer/ ember közül hány kapja meg az adott betegséget bizonyos idő /rendszerint egy év/ alatt.


A mortalitás (vagy halálozási arány, halandóság) ugyancsak jelzőszám, amely azt mutatja meg, hogy az adott betegség hány ember halálát okozza bizonyos idő /rendszerint egy év/ alatt, meghatározott számú /általában százezer/ ember közül.


Fenyegető adat, hogy a betegek fele már inoperábilis (műtéttel sem gyógyítható) stádiumban kerül szakemberhez. Sajnos hazánk a többi országhoz képest kiugró számokkal vezeti a szájrák okozta halálozási statisztikát (100 000 férfira 18,5, ugyanennyi nőre 2,4 elhalálozás jut, az utánunk következő adatpár a két nemre: 12, illetve 1,3). Egy nagyságrenddel nagyobb a férfiak veszélyeztetettsége, mint a nőké.


A szájüregi daganatok kialakulásának megelőzéseként (ez az ún. elsődleges prevenció) a kockázati tényezők küszöbölendők ki. A másodlagos megelőzés pedig a rákot megelőző elváltozások, a korai stádiumú daganatok felismerését (szűrővizsgálat) és kezelését jelenti. Az ún. stomato-onkológiai szűrést szakember végzi; része az anamnézis, ami a kórelőzmény, illetve a jelen állapot regisztrálása (például a páciens adatai, a vérszerinti rokonok közt fordult-e elő hasonló betegség, fönnállnak-e hajlamosító tényezők, esetleg foglalkozási ártalmak, élvezeti szerek használata stb.). A vizsgálat a szájüreg alapos átnézésével folytatódik, szükség szerint tapintással. A duzzanat, szövetszaporulat, fekély, színeltérések, esetleg sorvadás (atrófia) a páciensnek is föltűnhetnek, ezekre érdemes mindenkinek figyelmet fordítania. A daganat leggyakrabban az alsó ajakon, a nyelv oldalsó felének hátsó részén, illetve a szájfenéken képződik.


Az egészségünk, a jó közérzetünk megóvása érdekében fordítsunk kellő figyelmet a megfelelő szájhigiénére, tudatosítsuk magunkban az ártó tényezőket, ezeket igyekezzünk kiküszöbölni, s időről időre kontrolláljuk, kontrolláltassuk szakemberrel fogaink, szájüregünk állapotát.


A daganatok kialakulásának sokféle oka lehet. Többek között bizonyos kóros mikroorganizmusok (például candida gombák, humán papilloma vírusok) elterjedése és fölszaporodása (például fertőzés következtében), krónikus mechanikai irritáció, rossz étkezési és szájápolási szokások, genetikai tényezők, a stressz, de kiemelkedő szerepe van a mértéktelen alkoholfogyasztásnak, s még inkább a dohányzásnak, de különösen a kettőnek együtt. Ha az „enyhén” italozó nemdohányzó egyén kockázatát egységnyinek tekintjük, a nagyivó erős dohányos kockázata ennek a nyolcvanszorosa.