magazin fejléc
Olvasd magazinunk online változatát!

A nyirokmasszázsról

Magazinok

valami

A nyirokmasszázsról szólva célszerű bevezetésképpen röviden az ember nyirok-keringését/nyirokrendszerét áttekinteni. Mint ismeretes, a keringési rendszer az ember szervrendszereinek egyike. A szervrendszerek együttesen alkotják a szervezetet. A szervrendszereket különbőző szervek építik föl, amelyeket pedig meghatározott sejtekből álló szövetek alkotnak.


A keringési rendszer feladata a légzési gázok (oxigén, széndioxid), vitaminok, hormonok, bomlástermékek szállítása; a szervezet hőszabályozása, a szervezet belső egyensúlyának (homeosztázisának) fenntartása, a só- és vízháztartás szabályozása, a sav-bázis egyensúly fenntartása, s részvétel a szervezet védekező (immun-) folyamataiban.


A keringési rendszeren elsődlegesen a vérkeringést (artériás és vénás keringés) szokták érteni, de tudnunk kell, hogy a keringési rendszernek a nyirokkeringés is a része, mint a vénás keringés egyik ága.


A keringési rendszer központja a szív, a periféria az érhálózat. Az utóbbit az artériák (ütőerek, verőerek), vénák (visszerek, gyűjtőerek), valamint az artériás és vénás hálózatot összekötő hajszálerek (kapillárisok), továbbá a nyirokerek alkotják.


A nyirokerek a szövetközti térben, vak járatokkal, kesztyűujjszerűen kezdődnek (nyirokkapillárisok). Fokozatosan, egyre nagyobb nyirokerekben folytatódnak. Ezekben szelepszerűen működő billentyűk vannak (a bennük áramló folyadék, a nyirok egyirányú haladásának biztosítása miatt). A nyirokáramlás fenntartásában a nagyobb nyirokérfalaknak van elsődleges szerepük (a kontraktilis elemeik spontán összehúzódásra képesek), másrészt szervek, izmok nyomást gyakorolnak a nyirokerekre, illetve a negatív mellkasi nyomás is tényező. A nyirokerek két nyiroktörzsbe torkollnak, amelyek két nagyvénába ürülnek.


A szövetközti térbe a kapillárisokból folyadék szűrődik ki, ez a szövetnedv. Ennek a kb. 10%-a kerül be a nyirokkapillárisokba. A nyirokerekbe bekerült szövetnedv a nyirok, azaz a nyirok a nyirokrendszerben áramló folyadék, amelynek összetevői: zsírok, plazmafehérjék, a fehérvérsejtek közé tartozó nyiroksejtek, tudományos nevükön limfociták. A limfociták a vörös csontvelőből kerülnek a nyirokrendszerbe, a szervezet immunfolyamataiban központi jelentőséggel bírnak. Többféle ismeretes közülük, például a B-limfociták antitesteket termelnek (később memóriasejtekké alakulnak), a T-limfociták az immunválaszt szabályozó anyagokat termelnek.


Az ún. nyirokrendszer részeit képezik továbbá a nyirokcsomók. Ezek a nyirokerek „átkapcsolódásai”: kb. 460 borsónyi szerv a testünkben, előfordulnak például a szervek kapujában, a testhajlatokban (hónalji, ágyéki, nyaki stb. nyirokcsomók). Tüszőikben érnek meg a limfociták. A nyirokcsomókban a védekező-működés mechanizmusa: a bejutó ártó (idegen) anyag bekebelezése.


A nyirokrendszer további fontos elemei a nyirokszervek: a mandulák (nyiroktüsző-halmazok, például orr-, garat-, torok-, fülkürti mandula), a lép (kóros elemek bekebelezése és ellenanyag-termelés) és a csecsemőmirigy.


A nyirokmasszázs (nyirokdrenázs) speciális masszázsfajta: javítja a nyirokáramlást; rendszeres alkalmazása megszünteti a szöveti nyirokpangást, ezáltal a feszülést, a fájdalmat; aktiválja az immunrendszert; serkenti a salakanyagok elszállítását, kiürítését, így hozzájárul a sejtek és a szövetek regenerálódásához; csökkenti a gyulladáskészséget; elősegíti meglevő gyulladások, sebek gyógyulását. Az immunrendszer hatékonysága a jó nyirokáramlástól, a nyirokcsomók egészséges működésétől függ. A nyirokmasszázs jótékonyan hat az idegrendszerre is (például a vegetatív idegrendszer paraszimpatikus hatását fokozza).


A nyirokmasszázs (nyirokdrenázs) speciális masszázsfajta: javítja a nyirokáramlást; rendszeres alkalmazása megszünteti a szöveti nyirokpangást, ezáltal a feszülést, a fájdalmat, aktiválja az immunrendszert, serkenti a salakanyagok elszállítását, kiürítését, így hozzájárul a sejtek és a szövetek regenerálódásához, csökkenti a gyulladáskészséget, elősegíti meglevő gyulladások, sebek gyógyulását.


A drenázson (drainage, folyadékelvezetés, víztelenítés) eredetileg azt a sebészeti eljárást értették, amellyel egy sebbe illesztett csővel elvezették a termelődő váladékot a sebgyógyulás érdekében.


A tudományosan elismert manuális nyirokdrenázs eljárás kidolgozója dr. Emil Vodder. A nyirokmasszázs során elsődlegesen a szövetközti folyadékra, a nyirokáramlásra hatunk finom mozdulatokkal. Utóbbiak eltérnek a hagyományos masszázs fogásrendszerétől. Gyengéd, csavaró mozdulatok, minden fogásnak van nyomó és lazító fázisa.


A kezelést célszerű kúraszerűen alkalmazni. Egy kezelés is adhat enyhülést a panaszokra, ám tartós hatásra csak több alkalom után lehet számítani. A nyirokmasszázsnak nincs káros mellékhatása, akár naponta is végezhető. Egy kezelés időtartama hozzávetőleg másfél óra. Ennek során a következő sorrendben halad a masszőr: a nyaki nyirokcsomók tájéka, a kulcscsonti árok, az arc, a fül, a tarkó, a karok (hónalj, felkar, alkar, kéz, ujjak), a mellkas, a has-derék- csípő tájéka, a tompor, a lábak elöl (lágyék, comb, térd, lábszár, boka, lábujjak, talp), a lábak hátul (combtő, comb, térdhajlat, lábszár, boka, ujjak). A nyirokdrenázs beavatkozások idején ajánlatos a fokozott folyadékbevitel (célszerűen víz), a kiválasztás hatékonyságát elősegítendő.


A nyirokmasszázs alkalmazható prevenciós (megelőzés) és terápiás (gyógyító) céllal egyaránt; egyebek mellett méregtelenítő, regeneráló kúrák kiegészítéseként, általános immungyöngeség, asztma, allergiák fönnállásakor, visszatérő felső- légúti fertőzések, melléküreg-gyulladások esetében, idegesség, alvászavarok, fülcsengés, koncentrációcsökkenés kezelésére. Hasznos lehet mellműtétek utáni terápiaként, egyéb műtéteket követő ödémás panaszok, hegesedési problémák kezelésére, visszérgyulladások, trombózisok, ízületi gyulladások, reuma eseteiben, csigolyabántalmak ellen, csonttörések utáni regenerációhoz, gyomor- és bélrendszeri betegségek, nyálkahártya-gyulladások, egyes bőrpanaszok terápiájára.